Archaeological Heritage in Hungary of the Mongol Conquest Period (1241–42)
DOI:
https://doi.org/10.24852/2587-6112.2024.3.443.453Keywords:
archaeology, Hungary, Mongol campaign, Middle Ages, hoards, eastern-type weapons, defense ditch system, geophysical methodsAbstract
The article presents the latest results of studies of the events of the Mongol campaign against the Kingdom of Hungary in the Carpathian basin in 1241–42. Compared to the wealth of written sources, archaeology could not provide any serious evidence of the events of the Mongol campaign in Hungary for a long time. The only material evidence of the events of that time was the horizon of sporadic coin finds. However, for a long time there was no clear and reliable evidence of massacres and widespread destruction, which could be judged from the descriptions of contemporaries, often of an apocalyptic nature. Archaeology, studying the period of the Mongol campaigns, the youngest direction of Hungarian archaeology, which has become an independent discipline, and today is one of the most dynamically developing fields. However, it also has required a qualitative improvement in the applied approaches and methods. The full development of the archaeology of the Mongol conquest period is associated with the emergence of new sites as a result of recent targeted and planned studies.
References
Bakos G., Sipos E., Tóth Cs., Wolf M. Tatárjárás kori kincslelet az abaújvári ispáni várból / Magyar Régészet No. 9. Budapest: Archaeolingua, 2020. C. 52–61. https://doi.org/10.36245/mr.2020.4.3
Buzár Á., Bernert Zs. Bugac-Felsőmonostor-Csitári tanya és Kiskunmajsa-Jonathermál tatárjárás kori lelőhelyek csontmaradványainak embertani vizsgálata / Archaeologiai Értesítő No. 143. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2018. C. 203–213.
Fettich N. Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából (Hinterlassenschaft eines goldschmiedes in Esztergom aus der Zeit des Tatareneinfalles) / A Komárommegyei Múzeumok Közleményei No. 1. Tata: Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1968. C. 157–196.
Fodor I. Vorläufiger Bericht über die Ausgrabung des Dorfes Szabolcs-Kisfalud im Jahre 1971–73. / Folia Archeologica No. 26. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1975. C. 171–182.
Fodor I. Vorbericht über die Ausgrabungen am Szabolcs-Vontatópart und in Szabolcs-Kisfalud / Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae No. 28. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia 1976, C. 371–382.
Füredi Á., Király Á., Pópity D., Rosta Sz., Türk A., Zágorhidi Czigány B. Balta alakú amulettek a Kárpát-medence 11–12. századi hagyatékában. Régészeti megfigyelések a miniatürizált tárgyakról, valamint a kora Árpád-kori rusz–magyar kapcsolatok kérdéséről (Axe-shaped amulets among the 11th- and 12th-century finds in the Carpathian Basin. Archaeological observations on miniature objects and on the issue of Early Árpád-Era Rus–Hungarian) relations. // Türk A. et al. (eds.) A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom 2014. november 4–6. II. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae No. 3.2. Budapest‒Esztergom: Archeolingua 2017, 413‒464. DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2017.3.2_20
Gallina Zs., Gulyás Gy., Kotán D., Pánya I., Rosta Sz. Tatárjárás Tázláron // Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 145. évfordulójára. Halasi Múzeum No. 5. Kiskunhalas: Thorma János Múzeum 2021, C. 25–44.
Gulyás Gy. Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Ред. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 29–56.
Gulyás Gy., Gallina Zs. Magányos kun lósír Csanádpalotáról // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Ред. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 151–168.
Gyucha A., Rózsa Z. „…egyesek darabokra vágva, egyesek egészben”: A tatárjárás nyomainak azonosítási kísérlete egy dél-alföldi településen // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Ред. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 57–68.
Horváth F. A csengelei kunok ura és népe. Budapest: Archaeolingua, 2001. 356 c.
Pánya I., Rosta Sz. „Ecclesia cum duabus turribus…” Egyháztopográfiai kutatások a Duna–Tisza közén // A középkor kutatásának újabb eredményei Bács-Kiskun megyében. Ред. Lantos A. Kalocsa: Viski Károly Múzeum 2024, 153–181.
Pusztai T. Buzogánnyal, tarsollyal és késtok merevítővel eltemetett halott a muhi csatából // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Ред. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014,
C. 141–150.
Rosta Sz. Pétermonostora pusztulása // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Eds. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 193–230.
Rosta Sz. A tatárjárás régészetének újabb távlatai két kiskunsági lelőhely eredményeinek fényében / Archaeologiai Értesítő No. 143. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2018. 151–196.
Rosta Sz. Egy új lehetőség kapujában – tatárjáráskori védművek a Kiskunságban // Genius Loci – Laszlovszky60. Eds. Mérai, D. et al. Budpest: Archeolingua, 2018. C. 186–192.
Rosta Sz., Pánya I. Gondolatok a síkvidéki középkori erődítésekről – egy topográfiai kutatási program váratlan hozadéka // Arceologia Cumanica 5. Ed. Somogyvári Á. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum, 2022. C. 275–335.
Szilágyi M., Serlegi G. Nád közé bújtak…? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Eds. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 127–140.
Sz. Wilhelm G. „Akiket nem akartak karddal elpusztítani, tűzben elégették” Az 1241. évi pusztítás Szank határában // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Eds. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 81–109.
Wolf M. Hejőkeresztúr-Vizeközze. Árpád-kori település a XI–XIII. századból (Hejőkeresztúr-Vizeközze. Settlement of the Árpád period from the 11th–13th century) // Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. Eds. Raczky P. et al. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum 1997, C. 139–143.
Wolf M. Árpád-kori település Hejőkeresztúr határában. (Ansiedlung in der Feld für Hejőkeresztúr aus der Arpaden-Zeit) // A népvándorláskor fiatal kutatói 8. találkozójának előadásai. Veszprém, 1997. november 28–30. Ed. Perémi Á. Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum 1999, C. 166–178.
Wolf M. Régészeti adatok a muhi csata történetéhez // „Carmen Miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Eds. Rosta Sz., V. Székely Gy. Kecskemét: A Kecskeméti Katona József Múzeum 2014, C. 69–80.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Rosta Sz., Pánya I., Gallina Zs., Gulyás Gy., Türk A.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
